A 20. század első felében a világháború és gazdasági világválság a vendéglátás fejlődését is visszavetette. A gazdasági nehézségek ellenére ebben az időben is sikerült megőrizni Szeged város hosszú idő óta sajátos és megbecsült helyét a hazai vendéglátásban, amelynek híre nem egy esetben az országhatáron is messze túlterjedt, újabb és újabb híveket szerezve ennek a tájnak.

A 2. világháborút követően államosításra került a magántulajdonban lévő vendéglátó hálózat. Ennek következtében Szegeden az 1950-es évektől három gazdasági szervezet vett részt a helyi vendéglátásban, annak fejlesztésében. A Csongrád Megyei Vendéglátó Vállalat – bár megyei hatáskörű volt – reprezentatív üzletei Szegeden működtek (Hági étterem, Szeged étterem). Az országos hatáskörű Hungar Hotels vállalat legnagyobb területi igazgatósága a szegedi volt (Tisza Szálloda, Royal  Szálloda, Hungária Szálloda, Alabárdos étterem). Az előzőek mellett a Szeged és Vidéke ÁFÉSZ üzemeltetett vendéglátóhelyeket a város területén. A magánvállalkozás a vendéglátás összbevételéből mindössze néhány százalékkal részesedett ezen időszakban.

A város vendéglátásában az elmúlt évtizedekben közreműködő valamennyi vendéglátó szervezet törekedett a város gasztronómiájának folyamatos fejlesztése mellett a múlt érzékeinek megőrzésére. A vendéglátóhelyek jelentős része fejlesztésre, korszerűsítésre került. A Szegedi Ünnepi Hetek, Szabadtéri Játékok, és egyéb rendezvények bel- és külföldi látogatói számos esetben adtak elismerő véleményt Szeged város vendéglátásáról.

Az 1990-es évektől az állam értékesítette a tulajdonában lévő vendéglátó hálózatot, amelynek eredményeként folyamatosan végzik a már magántulajdonba került üzletek új arculatának kialakítását.

 RÉGI SZEGEDI "KOCSMÁK"

 Gedó

Az 1880-as évek végén, Kis Csúri József nyitotta meg Az aranypotykához címzett Gedó-kertet, a Vásárhelyi sugárút végén. Lánya, Kis Csúri Rozália feleségül ment Gedó Márton hajótulajdonoshoz, így Gedó néven híresedett el ez a mulatókert, amelyben 1896-tól Gondi (Kece) Márton és Murka Gáspár prímások szórakoztatták a vendégeket. 1896-tól már Gedóék lánya, Mariska és férje (Szűcs) Kopasz Ferenc vezette az üzletet 20-as évek végéig.

Hági

 Emléktábla hirdeti, hogy részben a Hági helyén nyílt meg 1856-ban az első szegedi állandó színház. A faépület a mai színház elkészültével (1883) fölöslegessé vált, lebontották.Az nagy szegedi árvíz (1879) után a várost feltámasztó építkezések sorába tartozik a patinás hírű Hági. 1890-ben Haggenmacher Henrik, Svájcból származó budapesti sörgyáros vásárolta meg a telket sörcsarnok és raktár kialakítása céljából.1896. február elsején nyílt meg az elegáns berendezésű sörcsarnok, amelyben friss sörön kívül a magyar konyha válogatott ételeit is felszolgálták. Később a sörraktár e helyről elköltözött, így további bővítésre nyílott lehetőség. Az étteremnek több bérlője volt, majd 1923-ban Gottwald Rezső vásárolta meg a már Hági-nak /Heggenmacher után/ becézett vendéglőt. Később özvegye lett a tulajdonos.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.